Használat kérdése közös tulajdon esetén

Egyes terhek a tulajdonostársakat – eszmei tulajdoni hányaduktól függetlenül – egyetemlegesen terhelik, ide tartozhatnak az alábbiak:

• közös költség: amennyiben a társasház alapító okirata ekként rendelkezik, a társasház közös költségének megfizetése a tulajdonostársakat egyenlő arányban, egyetemlegesen terheli, függetlenül attól, hogy az ingatlant mely tulajdonostárs hasznosítja
• jelzálogjog: ha a közös tulajdonú ingatlanon – nem csupán az egyes tulajdonosok tulajdoni hányada terhére, hanem a teljes ingatlanra nézve – jelzálogjog került bejegyzésre, annak következményei az összes tulajdonost terhelik
• jókarbantartási kötelezettség: valamennyi tulajdonosra kiterjedő felelősség, amely előírja, hogy az ingatlanokat használatra alkalmas és biztonságos állapotban kell tartani, rendszeresen ellenőrizni, és a megfelelő műszaki állapot fenntartásához szükséges javításokat elvégezni vagy elvégeztetni.
• kárveszély viselése, felújítások finanszírozása: az ingatlan használatával természetesen az ingatlan állagában, műszaki állapotában bekövetkező romlás az ingatlan értékét jelentősen csökkentheti, így az állagmegóvás valamennyi tulajdonostárs érdekében álló terhet jelent, akkor is, ha kizárólagosan az egyik tulajdonostárs van az ingatlan birtokában

Hogyan alakul ki az értékrendünk a jogosultságok és a kötelezettségek igazságos elosztására törekvésben?

A közös tulajdon kapcsán tehát központi kérdés a jogok és a kötelezettségek, előnyök és hátrányok arányos és igazságos elosztása, ám ez a gyakorlatban ritkán valósul meg ennek megfelelően. Bár – ahogyan azt a tulajdoni lap tanúsítja – a tulajdonjog eszmei hányadok szerint osztott, mégis olyan helyzet alakulhat ki, melyben az egyik tulajdonostárs kiszorul az ingatlan hasznosításából, viszont ennek ellenére is osztatlanul terhelik az esetlegesen felmerülő költségek és kötelezettségek. Az igazságos elosztásra való hajlandósággal kapcsolatban felmerülő eltérő nézőpontok kialakulásának fejlődését az alábbi pszichológiai kutatás összegzi.

William Damon amerikai pszichológus kutatása során azt a folyamatot vizsgálta, amelynek során az egyén eldönti, hogy miképpen kell igazságosan elosztani a javakat és a jutalmakat. Vizsgálata során különböző életkorban lévő gyerekeknek mesélt egy történetet, abból a célból, hogy feltárja az igazságos elosztással kapcsolatos erkölcsi fejlődés szakaszait. Ezt követően a gyerekeknek egy konkrét kérdésre kellett válaszolniuk. A történet és a hozzá kapcsolódó kérdés így hangzott:

Egy napon a gyerekek az osztályban rajzokat készítettek, ki többet, ki kevesebbet, az egyik gyerek szorgalmasabb, ügyesebb stb. volt, a másik nem. Ezután eladták a képeket egy iskolai vásáron, majd összeültek megbeszélni, hogy ki mennyit kapjon a pénzből.

Hogyan osszák el igazságosan a rajzok eladásából származó bevételt?

William Damon az erre adott válaszokat rendszerezte, majd azokat az alábbi, életkori szakaszok szerinti, lineárisan megfigyelhető fejlődési sorrendben kategorizálta:

A1: Az igények egyszerűen egy cselekvés végrehajtásának kifejezésével kerülnek indoklásra. pl.: „Azért kell megkapnom, mert azt akarom, hogy az enyém legyen.”

A2: A választások még inkább az egyéni preferenciákat tükrözik, ám a gyerekek már elkezdik indokolni döntéseiket, például külső tulajdonságok, mint a magasság vagy a nem alapján. Ez a fajta érvelés még továbbra is nyilvánvalóan önkényes marad. pl.: „Nekünk kell a legtöbbet kapnunk, mert lányok vagyunk.”

B1: A gyerekek döntéseikben már elkezdik alkalmazni az egyenlőség elvét, és ezt minden esetben, kivétel nélkül érvényesíteni kívánják. pl. „Mindenkinek mindig ugyanannyit kell kapnia”

B2: A döntéseknél ekkor már a gyerekek figyelembe veszik, ki milyen mértékben járult hozzá a jutalom megszerzéséhez, így megjelenik a viszonosság elve. Az érdem és kiérdemlés fogalma válik fontossá, vagyis a gyerekek úgy vélik, hogy egyesek többet kaphatnak, ha nagyobb mértékben hozzájárultak a cél eléréséhez, vagy ha valamilyen hátrányos helyzetben vannak, például szegénység vagy fogyatékosság miatt.

C1: Ekkorra a gyerekek már logikusan mérlegelik a döntések szempontjait, és felismerik, hogy minden ember egyenlően jogosult a méltányos bánásmódra. Ez a fajta gondolkodás teremti meg az erkölcsi relativitás alapját, amely egyszerre veszi figyelembe az egyéni szükségleteket (például a szegénységből fakadó hátrányokat) és igyekszik összehangolni a különböző, gyakran ütköző érdekeket.

C2: Az egyenlőség és a viszonosság elvei fokozatosan összhangba kerülnek, miközben a gyerekek egyre több személy szükségleteit és a helyzet sajátos körülményeit is mérlegelik. A döntéseik egyre határozottabbak és világosabbak, és az indoklásukban megjelenik az a gondolat, hogy mindenkinek meg kell kapnia a neki járó részt – még ha ez nem is mindig egyforma bánásmódot jelent.

Későbbi vizsgálatai során Damon megfigyelte a gyerekek tényleges viselkedését, melynek során azt találta, hogy a gyermekek viselkedése az esetek felében összhangban állt az előzetesen kifejtett álláspontjukkal. Az esetek 10%-ában azonban a gyerekek fejlettebb gondolkodásról tettek tanúbizonyságot, mint amit a viselkedésük mutatott, míg 40%-ban az osztozkodási helyzetekben teljesítményük elmaradt a korábban kifejezett álláspontjukhoz képest.

Ezek a sémák felnőttkorban is felbukkannak és elhárításként, egyfajta felmentésként működhetnek az ingatlant kizárólagosan használó tulajdonostársnál az általa generált aránytalan és igazságtalanságtalan elosztás erkölcsi terhe alól. A tulajdonostárs ekként igazolni képes önös érdekeit, elképzeléseit az ingatlan javainak saját maga részére történő elvonásáról.

Az irodánk által kínált komplex vitarendezés megoldással szolgál, melynek során felülírásra kerülnek azok a sémák, amelyek nem az egymás kölcsönös tiszteletén alapulnak, e mentén a fél kikerül a számára rendkívül hátrányos, akár évek óta fennálló helyzetből.

Mit tehetünk tehát azért, hogy kompenzációt kapjunk, és arányos helyzet alakuljon ki? Hogyan védi ezt a jog?

• birtokvédelemért folyamodhatunk
• használati díjat követelhetünk a túlhasználat ellenében
• a közös tulajdon megszüntetését követelhetjük

A komplex vitarendezés útján szerteágazó megoldásokkal orvosolhatjuk a fennálló helyzetek mindegyikét. Amennyiben a fent felsorolt problémák bármelyikével küzd, keresse bátran ügyvédi irodánkat.